Jane (Katherine Heigl) egy idealista, végtelenül romantikus és mindenkinél önzetlenebb nő. Ugyanakkor pedig állandó résztvevője mindenféle esküvői és lakodalmi rendezvényeknek, bár a saját boldogsága még látóhatáron belül sincs. Ám amikor Jane húga, Tess (Malin Akerman) iránt saját főnöke, George (Edward Burns) lobban szerelemre (s, akibe titkon Jane is szerelmes), hősnőnk kénytelen felülvizsgálni eddigi "örökké-csak-koszorúslány" életstílusát. Jane mindig is jó volt abban, hogy odafigyeljen másokra, saját boldogságáról azonban képtelen gondoskodni. Egész élete csak arról szólt, hogy mindenkit boldoggá tegyen maga körül, ráadásul huszonhét különböző koszorúslányruha lapul szekrényében, így mindezt bizonyítani is tudja. Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvői fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin (James Marsden), a riporter, aki nagyszerű sztorit szimatol. Szerinte Jane, az esküvőfüggő története temérdek kaput nyit majd meg előtte a magazinon belül. Kevin minden olyasmire cinizmussal tekint, ami Jane számára kedves, így nem igazán jönnek ki egymással. Aztán megjelenik Tess és megkéri nővérét, hogy szervezzen egy újabb menyegzőt: Tess-ét és George-ét. Jane érzelmei a férfi iránt azonban megdöbbentő végkifejlethez, és talán egy új élet kezdetéhez vezetnek.

Az élet egy végtelennek tűnő röpdolgozat. Josie Geller (Drew Barrymore) végre megtalálta a kiugrási lehetőséget: a legnagyobb chicagói napilapnál újságíró. Főnöke fiatal korára való tekintettel őt bízza meg a mai középiskolások életéről szóló cikk írásával. Josie a legjobb oknyomozó technikát választja, beépül a gimisek közé. A magabiztos zsurnaliszta hirtelen mintha visszatérne saját nyomasztó diákéveibe, amikor kigúnyolták és kirekesztették. Most sem könnyebb a dolga a szép, de korlátolt lányokkal és a válogatós fiúkkal. Ráadásul szerelmes lesz a tanárba, akit le kellene lepleznie írásával.

Az Öböl-háború poklában Serling ezredes végzetes hibát követ el: véletlenül saját katonái ellen ad ki tűzparancsot. Azonnal lefokozzák, irodai munkára rendelik és a kitüntetési rutinügyeket bízzák rá. Ám egy hősi halott aktáit kitöltve Serling valami furcsaságra bukkan. Karen Walden kapitány kitüntetése azért különleges, mert ő lenne az első nő, aki megkapja a Hűség érdemérmet. Walden emberei azonban egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek arról, mi is történt valójában a kapitány életét követelő akció során. Vajon milyen titok lappang a háttérben?

A férfiak állatok. Jane legalább is így gondolja. Nemrégiben ugyanis szerelmes lett egy kollégájába. Már éppen összeköltöztek volna, amikor a férfi csúful felülteti és elhagyja őt. Mit tehet erre szegény, becsapott lány? Bosszút esküszik. Dühében odahurcolkodik régi barátjához, a megbízhatatlan, csélcsap nőcsábászhoz. És kifejleszt egy elméletet, mely szerint a férfiak épp olyanok, mint a bikák: minden tehenet csak egyszer hágnak meg, azután már csak valaki újjal hajlandóak összeszűrni a levet. Jane barátnője szintén örök szerelmi zűrzavarban él, ezért nagyon egyet ért az új tanokkal. És mivel egy nagy női magazinnál dolgozik, kitalál egy őszülő tudósnőt, aki tudományos szakcikkeket ír az Új-tehén elméletről. A cikkeket természetesen Jane írja, és minden dühét beleadja az írásokba. Az ismeretlen tudós hirtelen nagyon népszerű lesz, tévéműsorok, újságcikkek foglalkoznak vele, mindenki róla beszél, és mindenki látni akarja őt. A felfordulás csak fokozódik, amikor Jane meggondolja magát: bizonyos események következében kezdi azt hinni, talán mégsem egyforma minden férfi...

Megcsörren egy utcai telefon, egy férfi (Colin Farrell) felveszi. És majdnem belehal. És örökre megváltozik az élete. Mert egy mesterlövész hívja, aki a környező toronyházak egyik ablakából éppen rá céloz. Rég vadászik a férfira, mindent tud róla, ismeri a feleségét, a szeretőjét, a titkait és a vágyait. Beszélgetni akar a férfi bűneiről: büntet és jutalmaz. Habozás nélkül öl és pontosan céloz. A férfi nem teheti le a telefont, csak vár és válaszol. Szeretné túlélni ezt a hívást; szeretne túljárni a lesipuskás eszén. Közben megérkezik a rendőrség, vezetőjük (Forest Whitaker) tárgyalni kezd a férfival, akinek a fülkéje előtt egy halott hever. Azt hiszi, ő a tettes. Nem ért semmit. És az a nyugodt, kegyetlen hang a telefonban, egyre újabb követelésekkel áll elő. És a férfi nem teheti le a kagylót még akkor sem, ha rendőrök tucatjai szegezik rá a fegyvert.

Edward és Connie Sumner tipikus, középkorú házaspár, életük maga a megtestesült amerikai álom. New York egyik előkelő negyedében élik a maguk irigylésre méltó életét nyolcéves fiuk, egy kutya és egy házvezetőnő társaságában. De az élet mindig tartogat meglepetéseket: egy végzetes találkozás, és ez a jólét kényelmébe merült boldog házasság kártyavárként omlik össze. Connie a Soho egyik utcáján összeismerkedik egy rejtélyes idegennel, aki a titok, spontaneitás, bűvölet és kockázat birodalmába csábítja, és ez a viszony idővel az asszony rögeszméjévé válik. Amikor Edward véletlenül rájön, hogy Connie hazudik neki, kutatni kezd a részletek után. A bizonyosságtól lesújtva szembesül a szeretővel, és eszeveszett dühében olyasmire ragadtatja magát, amit soha el se tudott volna képzelni.

1955-ben vézna gitáros sétált be a Sun lemezstúdió ajtaján. Ez a pillanat kitörölhetetlen nyomott hagyott az amerikai kultúrában. A gitáros akkordjai ritmusosan zötyögtek, mint a tehervonat, hangja pedig mély és sötét volt, akár az éjszaka. Erőt sugárzó, átható tekintetétől és énekétől libabőrős lett az ember. Dalai, melyek a szív fájdalmairól és az életben maradásról regéltek, merészek voltak és húsbavágóak, és nem hasonlítottak semmilyen addig hallott dalra. Ezen a napon kezdődött Johnny Cash karrierje, és ekkor lépett rá személyisége átalakulásának rögös útjára is.

Lake Placid, azaz Szelíd-tó pokoli hellyé változik, amikor szörnyű beszámolók kezdenek keringeni egy emberevő krokodilról. A tulajdonosok még a turistaszezon előtt szeretnének a híresztelések végére járni, és egy csapatot bíznak meg az ügy tisztázására. Még hogy krokodil a hegyek között? A nagyvárosi paleontológusnőt, Kelly Scottot (Bridget Fonda) egy helybéli keményfiú, Jack Wells (Bill Pullman) segíti a rejtély megoldásában. Munkájukat azonban jelentősen akadályozza egy túlbuzgó állatbarát, aki betegesen szereti a krokodilokat. Az új veszély hamarosan felborítja a kisváros csendjét.

Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy, a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos a barátja rábeszélésére elvállalja Samuel Ramos iparmágnás és felesége gyermekének, a kilencéves Pitának a védelmét. Creasy nehezen tolerálja a koraérett kislányt, és vele az és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfiről lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védőburok, és megnyílik a kislány előtt. Amikor a kis Pitát elrabolják, a férfi a saját kezébe veszi a nyomozást.