A férfiak állatok. Jane legalább is így gondolja. Nemrégiben ugyanis szerelmes lett egy kollégájába. Már éppen összeköltöztek volna, amikor a férfi csúful felülteti és elhagyja őt. Mit tehet erre szegény, becsapott lány? Bosszút esküszik. Dühében odahurcolkodik régi barátjához, a megbízhatatlan, csélcsap nőcsábászhoz. És kifejleszt egy elméletet, mely szerint a férfiak épp olyanok, mint a bikák: minden tehenet csak egyszer hágnak meg, azután már csak valaki újjal hajlandóak összeszűrni a levet. Jane barátnője szintén örök szerelmi zűrzavarban él, ezért nagyon egyet ért az új tanokkal. És mivel egy nagy női magazinnál dolgozik, kitalál egy őszülő tudósnőt, aki tudományos szakcikkeket ír az Új-tehén elméletről. A cikkeket természetesen Jane írja, és minden dühét beleadja az írásokba. Az ismeretlen tudós hirtelen nagyon népszerű lesz, tévéműsorok, újságcikkek foglalkoznak vele, mindenki róla beszél, és mindenki látni akarja őt. A felfordulás csak fokozódik, amikor Jane meggondolja magát: bizonyos események következében kezdi azt hinni, talán mégsem egyforma minden férfi...

Minden baj akkor kezdődött, amikor Charlie tíz éves volt. Az egyik átlagos születésnapi zsúron a szokásos üvegezés közben a rémült kissrác megtagadta a puszilkodást egy boszorkányosan ijesztő osztálytársnőjével, aki erre megátkozta kispajtását. Azóta eltelt huszonöt év, a kis Charlie-ból csöppet sem komoly fogorvos lett, és még mindig működik az átok. A férfi képtelen megtalálni a nagy Ő-t, viszont összes barátnője könnyen rálel az igazira: minden csaja az utána következő pasival találja meg a boldogságot. Ami persze nem feltétlen baj: a házasságra vágyó nők sorba állnak Charlie ágya előtt, mert tudják, a vele lezavart futó (fekvő, álló stb.) kaland után biztosan kopogtat ajtajukon az igaz szerelem. De amikor a jóképű kabalaember találkozik egy lánnyal (Jessica Alba), akit igazán szeretne megtartani, kénytelen mindent elkövetni, hogy ne szeressenek egymásba. Vagy ha mégis, akkor megtörje a varázst, mielőtt a csaj találkozik az ő utána következő hímmel.

Rock'n' Roll! Van, ami tényleg örök és elpusztíthatatlan: Fish (Rainn Wilson) isteni dobos, szent extázissal veri a bőröket, számára a hangos, vad zene, a bőrnadrág és a reflektorfény jelenti a mindenséget. Meg a hírnév, amelynek a küszöbén áll. És ott is marad. Bandája, a Vesuvius még a hetvenes évek végén kirúgta, azután rögtön befutott, és azóta is világhírű. Fish nem árulja el álmait, viszont egy telefonos ügyfélszolgálatnál melózik, és senki sem hiszi el neki, hogy egykor a sztárok társa volt. Csak húsz évet kell így kibírnia: gimis unokaöccse garázszenekara kénytelen lemondani élete első fellépését, mert a dobosukat szobafogságra ítélte az anyja: ő beugrik, megmenti, aztán tönkre is teszi a show-t, de boldog. A három tehetséges kamasz, meg a kissé pocakos és nagyon izzadós exrocker különös szövetséget köt: együtt vágnak neki a rockzenész-karriernek...

A pókerezők titkos világába vezet minket a film, itt vadászik kis és nagy halakra Charlie és Tiffany, a két szélhámos, akik most beszerveznek még két remek pókerest is. Azonban elkövetik azt a hibát, hogy a helyi gengszterfőnök pénzét nyerik el, így kénytelenek mindent egy lapra feltenni, egy mindent eldöntő játszmában az élő legenda, Dean ellen, és ott ül az asztalnál a kifosztott gengszterfőnök is.

1943-ban Hitler parancsot ad Canaris tengernagynak (Anthony Quayle), hogy raboltassa el legfőbb ellenfelét, magát Churchillt. Max Radl ezredes (Robert Duvall) irányítja a kivitelezhetetlennek tűnő akciót. Hamarosan megtalálja a megfelelő embereket is: az Angliában nevelkedett Steiner ezredest (Michael Caine) és egy angolok ellen harcoló írt, Devlint (Donald Sutherland). Az angliai német kémek szerint Churchill a közeljövőben egy kis angliai faluban tölt néhány napot. Úgy tűnik tehát, minden esély megvan arra, hogy sikerrel teljesíthessék a Führer parancsát.